2012. december 20., csütörtök

Ősi technikák nyomában IV. - ünnepi kalács, mézeskalács

Az ünnepi kalácsról idézünk egy részletet a Magyar Néprajzi Lexikonból, továbbá néhány receptet is szeretnénk ajánlani az ünnepekre!
Kellemes olvasást és jó étvágyat hozzá!


 Karácsonyi mákvirág kalács 
Forrás: http://1.bp.blogspot.com/_AEEoDr6c_aY/TO9tAYjGqJI/AAAAAAAABm0/vcIHbDqI0oE/s1600/DSC02952.JPG


A kalács hat évszázad óta a magyar parasztkonyha legrangosabb ünnepi tésztaétele. A sült tészták készítésének differenciálódása során a kelt kalács a kenyér különleges változataként ünnepi szerepet kapott. Erjesztőanyaga a 19. sz. végéig azonos volt a házikenyérével. Mindmáig előfordul, hogy a kalács csak formájában különbözik a mindennapi kenyértől: ugyanolyan tésztából lyukasra alakítják. Máskor csak alapanyagában tér el: ahol a mindennapi kenyér nem búza, a kalács búzalisztnek teljesen kenyér módjára készített tésztájából, kenyér alakban sül. 
Az újkorban a kalács készítésénél uralkodik a tejjel dagasztott, gyakran tojásos, tehát gazdagabb összetételű tészta. Ez a „kalácstészta” alapanyag a parasztkonyhán nem fogalommeghatározó a kalácsétel tekintetében. Készítése egyszerűbbé vált, amikor a 19. sz. végén a sajtolt élesztő forgalomba került. (Azóta gyakran készül belőle apró, töltelékes kelt tészta, buktaféle és hosszú mákos, diós rudak. Az ételek paraszti fogalomrendjében mindez nem kalács, amint a gyakran kalácstésztával készült töltelékes lepény és béles sem az.)
A középkori parasztkonyhán a legegyszerűbb gyúrt tésztából sült lepény, béles tölteléke folytán ünnepélyes volt, míg a kelt kalács töltetlenül, formája vagy minősége révén lett az. – A kalács sokfelé egészen a századfordulóig csak a legnagyobb ünnepek, karácsony, húsvét és a lakodalom süteménye, míg egyéb jeles alkalmakra csak lepény, béles, rétes készült. 
A kürtőskalács kivételével a kalács kemencében sült. Még ebben az időben is igen gyakran tepsi nélkül, egyszerűen a kemence fenekére bevetve. A cserépből készült, bordás oldalú kalácssütő edény Ny-on és K-en más-más kalácsról tanúskodik. 

Folytatás receptek alább:

2012. december 17., hétfő

Bemutatkozik a berzéki Nemecsek Ernő Grund Klub


NEMECSEK ERNŐ GYERMEK -ÉS IFJÚSÁGSEGÍTŐ GRUND KLUB, BERZÉK 
/a szervezetet bemutatja a berzéki szervezet vezetője: Tóth Attila/ Szervezetünk 2005-ben alakult azzal a céllal, hogy segítse a nehéz szociális körülmények között élő, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokat, gyermekeket és családjaikat. Olyan kulturális programokat próbálunk szervezni az érintett csoportnak, mely a szabadidő hasznos eltöltésére irányul, de egyben hasznos eszmecseréjű, értékteremtő is a megjelentek számára. Csoportunk nem önálló jogi személy, így saját költségvetéssel nem rendelkezünk, tehát programjainkat csak támogatók által tudjuk megvalósítani. De büszkén mondhatjuk, hogy pénz hiányában is nagyon nagy örömet szereztünk sok gyereknek programjainkkal. 





Címszavakban a programokról:
  • Bábelőadások Tiszadob-Berzék-Sajóhídvég-Szikszó területén
  • Ruhaosztás Berzéken
  • Üdítő-adomány Berzéken
  • Kenyér és pékáru osztása Berzéken
  • Roma népismereti programok Berzéken
  • Xkk Kommunikációs Tréning és filmklub, Berzék
  • Kirándulás a Budapesti Vasúttörténeti Parkba
  • Díjmentes kirándulás a High School Musical előadásra Budapestre
  • Sátor Tábor Tiszadobon két alkalommal
  • Játszóház Berzéken
  • Filmklubok Kótai Misi bokszolóval
  • Díjmenetes Mikulásvonatozás és csomag, 2011 Berzék-Miskolc
  • Mikuláscsomag-osztás, 2012
  • Mikulás-ünnepség, 2012: VV Béci azaz Young G-vel
  • TeSzedd nap szemétgyűjtési országos akció, 2011-2012
  • Rajz Guiness rekord, Budapest
Képgaléria:

Örömmel tölt el minket, hogy nehézsorsú gyermekeken tudunk segíteni, hogy olyan programok jutnak el hozzájuk, melyben kedvüket, örömüket találják. Sajnos ezek a gyerekek egyébként nem tudnának eljutni ilyen helyekre, de sokszor az iskolai ünnepségen sem, a belépődíjak miatt.
És hogy mi a fizetség a munkámért? - egy örömkönnycsepp, egy mosolygós arc, egy visítás az örömtől, és nem kell a köszönöm szó sem, csak lássam azt hogy kizökkentek a gyerekek a fájó, kínoktól teli mindennapokból, és örültek egy kicsit, nem azon gondolkodva: főz-e ma anyu, vagy lesz-e tüzelő, vagy milyen ruhában megyek iskolába?

Alább olvasható a klub felhívása:

2012. december 15., szombat

Gesztelyi fejlesztések

Az idén nyáron két, regionális pályázati alapból finanszírozott infrastrukturális projekt is útjára indult: egyrészt a belterületi csapadékvíz elvezetését, másrészt a két évvel ezelőtti árvízben megsérült utak felújítását célozva.

Forrás: https://picasaweb.google.com/gombigame/Arviz201005MiskolcBocsGesztely#5473827413874755522


 A projektekről bővebben alább:

2012. december 13., csütörtök

Autonómia - Berzék és Sajóhídvég pályázatot nyújtott be az OSI-programra



 Az akcióterületen lévő településeink közöl BerzéK és Sajóhídvég település nyújtott be pályázatot az Autonómia Alapítvány Open Society Institute programjára. A két településen a programunkban dolgozó helyi mentorok kezdeményezésével erősödhet az együttműködés az önkormányzat valamint a roma közösség között.





A pályázati kiírás bővebben alább:

2012. december 8., szombat

Itt a 10 KVÍZ II.

A megfejtéseket december 20.-ig várjuk az 513shmsz@gmail.com címre! 

A helyes beküldök között könyvnyereményeket sorsolunk ki az Észak-Keleti Átjáró Egyesület által kiadott/forgalmazott kötetek közül! 
 http://www.atjarokhe.hu/?page_id=2205 



2012. december 6., csütörtök

Sajóhídvégen járt a Mikulás!

Az alábbi képsorozat a sajóhídvégi közösség Mikulás ünnepségén készült. Köszönjük hogy ott lehettünk! Külön köszönet a világ legszuperebb krampuszainak!

Zsebibaba ruhabörze Gesztelyben

2012. december 4-én rendezte meg Gesztelyben a helyi Zsebibaba klub - a rendszeres gyermekfoglalkoztató klub alkalomhoz csatlakozva - a gyermekruha és gyermekjáték börzéjét. Vasadi Mónika szervező elmondta hogy régóta készültek már erre az akcióra, hirdették plakátokon, és szóban is. Mi is bevásároltunk, vettünk baris könyvet, és mesekártyát is!
Az ötlet  szuper, hiszen az ilyen vásárok alkalmával az árusok megszabadulhatnak a kinőtt gyerekruháktól és megunt gyermekjátékoktól. Az ilyen ötletetek továbbgondolásához itt találhatsz kedves olvasó egy kis segítséget.

2012. november 30., péntek

Szociális szakemberek képzése, I. sorozat, Tiszalúc




Lezajlott a „Szociális szakemberek képzése” modul első sorozata.
A foglalkozások Tiszalúcon kerültek megrendezésre,
a képzést Dr. Lubinszki MÁria tartotta az alábbi témákban: 

Önismereti tréning
Lelki egészségvédelem, stresszkezelési technikák a hétköznapokban
A pszichoszomatikus betegségek és a stressz: intő jelek, melyekre figyelnünk kell
A munkahelyi kiégés megelőzése és kezelése
A kommunikációs hatékonyság fejlesztése
Tanácsadási technikák, kompetenciák fejlesztése
Az életvezetési- és pályaválasztási tanácsadás technikái
A konfliktuskezelési és megküzdési stratégiáink fejlesztése, konkrét technikák
Krízishelyzetek, krízisintervenció, személyes és csoportos krízistanácsadás szülőknek, családoknak, pároknak, serdülőknek, stb. 
A hatékony időgazdálkodás technikái

A képzésen résztvevő szakemberek különböző munkakörökben és különböző szervezeteknél dolgoznak: családsegítő, gyermekjóléti szolgálat családgondozói, óvodapedagógus, pedagógus, helyi alapítvány vezetője és tagjai, szociális ügyintéző, szociális, szolgálat vezetők, szociális munkás, vezető mentor stb.


További fotók:

2012. november 19., hétfő

Kitekint-gető VI. - Bemutatkozik az Adacs-Bábony Szociális Szövetkezet




A bemutatkozó szöveget köszönjük Mészáros Zsuzsának, a szövetkezet egyik igazgatósági tagjának!

A szövetkezetről már több éve elkezdtük beszélgetni. Latolgattuk a tevékenységi lehetőségeket, sok embert megszólítottunk, beszélgetéseket szerveztünk, kipróbáltunk néhány dolgot közösen. Végül maradt egy erős mag, akik úgy gondolták, hogy akkor is érdemes megalapítani a szövetkezetet, ha most még pontosan nem, csak nagyvonalakban tudjuk, hogy mivel foglalkozunk majd.
Abból indultunk ki, hogy mihez értenek a tagok, milyen kapcsolati hálónk van, kik lehetnek a partnereink és mi az, amire szükség van – főként helyben.
Az alapításra 2011 áprilisában került sor Kunadacson. (Dél-Alföld, Felső-Kiskunság)

Azt szeretnénk elérni hosszútávon, hogy a munkanélküli és valamilyen szempontból a munkaerőpiacon hátrányt szenvedő tagjaink számára valamilyen formában munkalehetőséget és jövedelmet biztosítsunk (ezt komolyan gondoljuk, nem a törvény szövegének akarunk megfelelni!). Célunk emellett, hogy minden tagunkat biztonságos, szolidáris közösség vegye körül, amely lehetőséget ad az értelmes, élhető életre.
Nem pályázati kiírás motiválta az alapítást és nem is pályáztunk az akkor éppen aktuális kiírásra.
A szövetkezet az alapítás óta nyitott, ami azt jelenti, hogy igyekszünk a tevékenységekbe bevonni azokat, akik hasonlóképpen gondolkodnak a közösségről, és akik tudnak energiát fordítani a közös gyarapodásra is. Így a megalapítást követő fél éven belül 4 fő csatlakozott hozzánk, akik folyamatosan önkéntes munkát végeztek, majd a megalapítás 1 éves évfordulóján be is léptek a szövetkezetbe.

Kép forrása: http://www.vedegylet.hu/index.php?page=news&news_id=1488

2012. november 11., vasárnap

Zsebibaba Gesztelyben! - A gesztelyi baba-mama klub börzéje és játszóháza december 4.-én



A szervezők szeretettel várják azokat az érdeklődőket, akik gyermekük kinőtt ruháit, megunt játékait elhoznák a börzére csere céljából! (0-7 éves korig!)
Gazdát cserélhet sok értékes holmi! Babaváráshoz, a gyerek ruháztatásához és játékainak beszerzéséhez nagyszerű alkalom nyílik a börzén!
Gyermekére a játszóházban felügyelnek a szervezők.
A rendezvény helyszínéül a gesztelyi Művelődési Ház szolgál majd, kapunyitás reggel 9 órakor.

A szervezők várják továbbá az adományokat cégektől, civil szervezetektől vagy magánszemélyektől! Gyermekjáték és ruha, a játszóházhoz szükséges gyerekbútorok és bármi, a játszóházban hasznosítható eszközt szívesen fogadnak Vasadi Mónika és Tóth Rita szervezők. 
 
 KEDDENKÉNT FÉL 10-TŐL VÁRUNK BENNETEKET, KEDVES ANYUKA ÉS GYERMEKE(I)!

2012. november 7., szerda

"Nyolcvan liter babom van!"

Vigyázat, a kép nem csak illusztráció!


Még márciusban történt, hogy Arnóton járva, belecsöppentünk a helyi szociális földprogram indításába. Bárki kérdezheti: Mibe is? Mi is ez? Hát nézzük sorjába! Azt mindenki észreveheti, hogy a szociális támogatások köre, mértéke egyre szűkül, a rászorulók száma viszont épp ellenkezőleg. Az önkormányzatok anyagi forrásai is végesek. Hogyan segítsen akkor egy település a legrászorultabbakon?  Arnót, mint sok más borsodi település szintén nem dúskál az anyagi javakban. A legrászorultabbak helyzetét az is nehezíti, hogy házaik mellet alig-alig van megművelhető telek, kiskert, ráadásul a földje is nagyon rossz, homokos, agyagos. Mégis volt, aki fáradságot nem kímélve, belefogott a művelésébe. Talán éppen ez a lelkes, bár kevés eredménnyel kecsegtető próbálkozás adta az alapötletet a település alpolgármesterének, Hegedűs Sándornak, hogy azoknak, akik hajlandók művelni, ingyenesen biztosítsanak az önkormányzat tulajdonában lévő földterületből. A település határában volt is - részben egy START programhoz - hasznosítható terület. 
 Az ötlet és a föld még kevés lett volna a megvalósításhoz, hiszen a képviselőtestület jóváhagyása és a földet művelni akarók nélkül csak ötlet maradt volna. Mint minden döntés, ez sem született meg könnyen. De számba véve érveket, véleményeket, érdekeket, értékeket, végül is zöld utat kapott a lehetőség. Kimérhető az igénylőknek 700-700 m2 földterület, amit Hegedűs Sándor ki is mért, majd pedig később sorsolással dőlt el, ki melyik parcellát művelheti.
 A lakosság számára meghirdetett tájékoztatón már programunk is képviseltette magát igaz, leginkább érdeklődő kíváncsisággal. Már itt kiderült, komoly érdeklődés mutatkozik a "szociális föld" iránt. Végül 17 család kezdte meg a munkát. Nem volt könnyű dolguk, mert a föld - bár mélyszántása megtörtént - gyomos, tarackos maradt az előző év művelése után. 
 Hogy az indulás kicsit könnyebb legyen, dr. Üveges István polgármester kezdeményezésére, a testület családonként 6000 Ft előleggel segítette a vetőmagok beszerzését.                                                                                                                         
Elindult a munka, a talaj-előkészítés, a veteményezés, palántázás. Kinek jobban, kinek szebben sikerült, de hogy senki ne csüggedjen el, már a kezdetektől folyamatosan nyomon követte az "ötletgazda" és a testület is a munkálatokat. Akit kellett - ők voltak kevesebben - rábeszéléssel, tanácsokkal is segítettek a nehézségeken túljutni.  A többség a kedvezőtlen időjárás ellenére, szép eredményeket ért el. A burgonya, a paradicsom, a bab, a zöldségfélék a száraz nyár ellenére hoztak legalább annyi termést, ami a családok számára biztosítják az alapvető készletet. Büszkén számoltak be sikereikről és kivétel nélkül folytatni szeretnék a programot. Sőt! Az elért eredmények többeket arra sarkallnak, hogy jövőre ők is éljenek a lehetőséggel.
 Az önkormányzat szeretné a vízügyi igazgatóságnál megszerezni az engedélyt egy kút létesítésére is.
 A program biztosan folytatódik jövőre is, hiszen az idei résztvevők is azt mondták: "Legalább ennyink legyen! Csinálni fogom, Hát persze!"

2012. október 25., csütörtök

Buska és Arnót

Forrás: http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html


Arnót határainak megállapítása nem könnyű feladat, és a múltban is akadtak nézeteltérések a nyugati és északi végeken is. Miskolc keleti határát a Sajó jelentette, ám a folyó időnként változtatta medrét, több kanyart alakított - egyik ága, a Kis-Sajó Sajópálfala felől kanyargott Buska és Arnót mellett közvetlenül, és Felsőzsolca mellett egyesült a másik Sajó-ággal.
Sajópálfala irányában volt Buska, vagy Zbuska-puszta. A település, vagy településrész Arnóthoz hasonlóan Árpád-kori eredetű, és mindig is Arnóthoz tartozott, vagy része volt annak. az egri káptalan birtokaként több tulajdonlási viszály is kötődik Buskához. Az egyházi birtoklás után a Rákócziak, majd a Szrimayak, majd Bende György a tulajdonos, ám közigazgatásilag ekkor is Arnót része (a korabeli statisztikák vagy mindkettőt egybevonva állapították meg a lakosságszámot, vagy külön: Buskát mint külterületet jelölve). Buska 1944-ig lakott terület volt, ám már a XX. század első évtizedeiben is felmerült a birtok felosztása a környező települések, Arnót mellett Sajópálfala, Sajóbesenyő és Szirmabesenyő között. az 1945-ös földosztásnál arnóti nincstelenek kapták meg a maradékot (Frank-birtok), a buskaiak pedig főképp Arnótra költöztek be.
A valamikori Frank-birtokra a '90-es években több arnóti is szívesen emlékezett vissza. ezek szerint "a Kis-Sajóhoz közel, az út mellett zsúfolódtak a cselédházak. általában egy szoba, pitvar és kamrából álltak, patics- vagy vertfalú, földes padlózatú építmények voltak. A löszdombok alatt több százméteres pincerész épült. a gyenge minőségű bucsek borokat 25-30 fillérért árusították." A Frankok évi 7000 hl bort értékesíteni tudtak, emellett a gazdaságban szélmalom, gőzmalom is üzemelt, cséplőgép és több más, a maga idejében korszerű berendezés segítette a munkát, valamint kovács- és asztalosműhely is volt helyben. 
/Forrás: Molnár Béla: Arnót története, Önkormányzati Testület Arnót, 1999./

2012. október 18., csütörtök

Égig érő paradicsom? - A berzéki fóliasátorban jártunk


Égig érő paszulyt nem, paradicsomot viszont igen, legalábbis majdnem égig érőt, saját szemünkkel láthattunk ma! De nem ám a mesék országában jártunk, nem is ettünk varázsgombát - csak utánajártunk a dolognak a Berzék határában elterülő, Bőccsel szomszédos kertészetben.

 
A kertészetben leginkább paprikát és paradicsomot termelnek, de borsó, retek, kukorica is van. A kertészet látja el a helyi napközi konyháját, de eladásra is jut (helyiek, és kereskedők is vásárolnak).
A kertészetben jelenleg 15 fő dolgozik – START közmunkaprogram. Miután nem vált be a korábban alkalmazott gyakorlat, amikor is csak képzett kertészek álltak alkalmazásban, újabban „komplex brigád” dolgozik: 6-8 kertész, 2-3 segédmunkás, rajtuk kívül továbbá villanyszerelő, fűtésszerelő, lakatos vagy ács dolgozik, hiszen az automatizált technológia (PLC vezérlés) megkívánja a műszaki szakemberek alkalmazását is. (A tetőszellőztető berendezés mellett klíma- és locsoló-berendezés, hő- és szélsebességmérő, illetve vegyszeradagoló berendezés is része a rendszernek.)
A berzéki fóliasátor 2006-2007-ben épült meg uniós támogatással a Regionális Operatív Program (ROP-3.2.2) Sajótér foglalkoztatási projektjének keretei között. A programban Berzék Önkormányzata mellett a Berzék Községért Közalapítvány és a Tokaji Szakképző Iskola vett részt: a 18 hónap alatt 40 főt képeztek 6 településről, a tanulást választó hátrányos helyzetű lakosokat, akikből kertészek és dísznövénykertészek váltak. Közülük csak kevesen tudtak elhelyezkedni a szakmában, és nem vált be az az elgondolás sem, hogy a helyiek saját fóliasátrakat fognak majd építtetni a kertészeti nagysátor mintájára. Hiába, ez mégsem egy tündérmese! Egyéb gondok is vannak: az UV-álló fólia 4 évet bír, aztán cserélendő (idén 7 éves már), a 6 millió forintos beruházásra jelenleg pályázati forrást keres az önkormányzat. A Start munkaprogram folytatásához is újabb pályázatra van szükség.
A paradicsom és a paprika azonban a jelek szerint nem csak szép, de finom is!


További fotók a fóliasátorról:
https://picasaweb.google.com/109174957291787451790/2012OktoberBerzekiFoliasator




Köszönjük Farkas Lászlónak, Berzék polgármesterének a közreműködést!
  

Alább a Miskolci TV tudósítása a projekt zárásakor:

2012. október 16., kedd

Kitekint-gető V. - TESZ-E? Setlement-házak megnyitója Észak-Abaújban

http://www.dialogegyesulet.hu/index.php/projektjeink/tesze


2012. október 11-én settlement-házak nyitó rendezvényén jártunk, Göncön. A 9 település (Abaújvár, Gönc, Göncruszka, Hernádszurdok, Hidasnémeti, Pányok, Telkibánya, Tornyosnémeti, Zsujta) settlement-házai, egy jelképes órát kaptak ajándékba. Az óra számlapján a settlement-ház településeinek nevét olvashattuk,  és a déli 12-es mutatóálláson az adott település neve volt feltüntetve.
A rendezvényen a - fenntartható fejlődés fontosságát hangsúlyozva - levetítettek egy kisfilmet a házi komposztlás lehetőségeiről és bemutatásra került, egy házi készítésű "rakétakályha". A "rakétakályha" a hőelvezetése miatt, kevés gally/faág eltüzelésével, annyi hőt bocsájt ki magából, hogy lehetőségünk nyílik, akár egy bogrács gulyás elkészítésre is.
A program a TÁMOP -5.1.3.-09/2-2010-0010. TESZE - Tegyünk együtt a szegénység ellen! - komplex társadalmi program Észak-Abaújban című projekt keretében került megrendezésre. 
És hogy mi az a settelment? Egyfajta közösségi ház, ám a nálunk szokásos 'közművelődési intézmény' jelentéshez képest sokkal többről van szó: nevezhetnénk Nyitott háznak is...
Ahogy a szervezők fogalmaznak: minden ténykedés alapja a "kell egy hely!" gondolat, ennek a megvalósulását látjuk a egy olyan többcélú közösségű tér meglétében - ezt nevezzük settlement háznak - ahol a képessé tétel lehetőségei nyílnak ki: ha kell, segíteni tudnak nekünk és segíteni tudnak egymásnak, ahol hasznosan tudjuk szabadidőnket eltölteni, ahol el lehet sajátítani, meg lehet tanulni bármit, amire a helyi igények, a mindennapi megélhetés, vagy éppen az életvitelünk szempontjából szükséges lelki-szellemi fejlődés miatt szükség adódhat, és ahol közösségi megoldással találhatunk gyógyírt esetenként egyéni problémáinkra is. 
/TESZ-E? Közösségi Hírlevél//

A settlement-házról a következő oldalt ajánljuk:
Továbbá Giczey Péter közösségfejlesztő prezentációját:

Egy cikk továbbá a settlement-mozgalomról:
 Alább egy kép található a különös szerkezetről (rakétakályha),
és egy videó a projektről!

2012. október 14., vasárnap

Október 17. - A SZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM NAPJA

20 éves a Szegénység Elleni Küzdelem Világnapja, e héten szerdán indul a DOBSZERDA!

Kép: http://www.amrita-it.com/moszkva/zagorsk/szegenyseg.jpg



(részlet)
Ők, a szegények, kiknek nyomoráról már az ótestamentum vijjogó igéje szól,
ők merülnek föl – mint egyazon úszó – századok torlódó-porló habjaiból,
a hiány rabjai, a csontig födetlenek, kik sír-üregükben is dideregnek,
mert mezítelenül rakták földbe, dísz- s ékszer nélkül, megszabadult testeiket,
kiknek az élet is temető-hely, útvesztője derék szívüknek
„mindenért semmit” kegyetlen alkuja, melyből az eljátszott Éden kígyója sziszeg.

Háttér:
Az ENSZ közgyűlése 1992 decemberében A SZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJÁvá nyilvánította október 17. napját. A közgyűlés felhívta a tagállamok figyelmét arra, hogy szenteljék ezt a napot a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos konkrét tevékenységek bemutatásának. Az ENSZ közgyűlése a kormányközi és civil szervezetek figyelmét arra irányította, hogy nyújtsanak segítséget a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos tevékenységek megszervezéséhez a nemzeti kormányoknak.
Forrás:  http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_szegenyseg_elleni_kuzdelem_vilagnapja

 Alább a budapesti DOBSZERDA a szegénység ellen program felhívása és plakátja:

2012. október 4., csütörtök

Helyi legendák II. - Egy család alsózsolcai eredettörténetéből


Legenda az ólomról

"Sok-sok évvel ezelőtt, valamikor a 19. század végén élt Szederkényben /ma Tiszaderkény/ egy Belényesi nevű révész.

Figyelmét semmi sem kerülte el. Hajnaltól napestig a Tiszát járta, vitte-hozta az átkelőket. Utasok híján halászott. Egyszer éppen azon a helyen, ahol a víz az egykori földvár maradványait mosta, észrevette, hogy a partfalat nyaldosó hullámok valamit félig-meddig kiáztattak az agyagos földből. Megnézte, megtapogatta, leöblögette. Látta, hogy nem egy jókora kavics, hanem valami gömbölyded fémdarab. Talált még többet is. No, ezek éppen jók lesznek hálónehezéknek! -  gondolta. Az is lett belőlük. 
Idő múltán egy ócskaságokat is gyűjtő vándorkereskedő akart átmenni a vízen.
Ahogy a száradó hálókra nézett, meglátta a szokatlan nehezéket is, megkérdezte: hát ezek az ólmok meg honnan valók?
A partból mosta ki a víz, - felelte a révész, és elmondta a történetet.
Ahogy az a kereskedőknél lenni szokott, a beszélgetés alkuval zárult. Az utas igazán kíváncsi lett a nehezékek minéműségére, és bicskakarcolásokkal szerzett róla bizonyosságot. Nem ólom volt az, hanem ezüst, de a révészt meghagyta ólomhitében. Csábító ajánlatot tett: egy liter pálinkát kínált érte, no meg azt, hogy ha lenne még, jó áron az összeset megvenné. Vízi ember az ilyen lehetőséget ritkán szalasztja el. Kezet adtak rá.
A révésznek egy darabig nem volt gondja pálinkára, a kereskedő meg jó pénzért megvette az ezüstöt, annak az árából Alsózsolcán a szép és tekintélyes Munk-féle birtokot."


A kép a könyv borítóján található

Forrás: Bodnár Tamás - Farkas Ferenc - Zsíros Sándorné: Mesélő képek. Szívünkben őrzött lakóhelyünk... Dominium Könyvkiadó, Alsózsolca-Miskolc, 2011.


A fentebbi borítórészlethez a következő kvízkérdésünk van: 
melyik háromjegyű szám részlete látható a kép felső részében, avagy, hány éves volt Alsózsolca a kiadás évében? 
/A helyes választ beküldők között könyvnyeremény sorsolunk ki! A megfejtéseket ide lehet küldeni: 513shmsz@gmail.com/

Alább a könyv elérhetőségéről:

2012. október 3., szerda

Helyi legendák I. - A három Tisza-parton fekvő Kenéz

A Taktaközben fekvő Kenéz egy mocsaras és folyóvizekben is bővelkedő környéken feküdt régi időktől fogva (Ó-Kenéz, illetve Takta-Kenéz). A Tisza-part sokáig a falu határában volt, és maga a település mai nevét adó Takta folyó is tulajdonképpen a Tisza egyik ága, amely Tokaj alatt ágazik el, és Tiszalúc mellett fut vissza a jelenlegi Holt-Tiszába.

http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html

Egy érdekes legenda Kenéz Tisza-partjához, pontosabban partjaihoz kötődik:
"Jöttek lefelé a tutajaikkal s elérkezve a faluhoz megkérdezték: miféle község ez, - Ez Kenyizs község - felelték nekik. Tovább indultak, s másnap estére, végigúsztatva egy nagy hurokkanyart, ismét egy községhez értek. Miféle község ez, - kérdezték. Kenyizs ez atyafiak - felelték nekik a község lakosai. Mikor aztán harmadnap is ugyanezt a választ kapták a jó tutajosok, sehogy se tudták megérteni, hogy miért adnak a magyarok csupa egyforma nevet a községeiknek, és hogy igazodik el ezek között a faluk között a szolgabíró." (Forrás: Takács László Válogatott források Taktakenéz történetéhez, 11.o.)
A Tiszán kereskedő szlovák tutajosok körében a fáma szerint tehát elterjedt volt egy időben a három Kenéz nevű falu esete.

Ajánló és még egy érdekes adalékról alább!


2012. szeptember 27., csütörtök

Ősi technikák nyomában III. - Jégverem: Dédszüleink fridzsidere

Ha belegondolunk, hogyan is tárolhatták az élelmiszereket őseink, 200-100, vagy akár 50-60 éve, a szárítás, aszalás, füstölés, pácolás mellett a tájékozatlanabb versenyzők talán a frigóra/frizsiderre/hűtőszekrényre gondolnak, a tapasztaltabbakban valószínűleg felvetődik a jég, a hűtés jégveremben való módja. A jég jelentőségével kapcsolatban az irodalomtanárok és a könyvbarátok talán Gabriel Garcia Márquez Száz év magány című regényének a vásári csodák világában játszódó jégnézős esetét citálnák elő. 

Kép forrása: http://valyog.uw.hu/gh.htm#j%C3%A9gverem
De hogyan is működött mindez például Sajóhídvégen? 
"Télen a falu fogatos gazdái jégdarabokkal meghordták, melyeket a Hernád befagyott jegéből vágtak. Teteje vastag náddal volt beborítva, a jó hőszigetelés biztosítására."
A faluban három ilyen jégveremre emlékeznek vissza: az egyik a jegyző udvarán állott a lakosság szolgálatában (a hús hűtése mellett betegek számára és halottak hűtésére is használták), a másik a mészárszék mögötti udvaron, a harmadik pedig a kocsma udvarán, sör és hús hűtésére fenntartva.  

Forrás: Takács Győző, Sajóhídvég története, 2006.

2012. szeptember 24., hétfő

Ne építsünk légvárakat - pályázzunk rájuk!


Pályázati felhívást tett közzé légvárak és egyéb játékok térítésmentes használatára témában a Humán-Innov Kft.


A pályázat célja olyan Magyarország területén megvalósuló rendezvények támogatása, melyek hozzájárulnak a gyermekek és fiatalok közösségi élményeinek kialakításához, lehetővé teszik a szabadidő hasznos eltöltését. 

Bővebben:
http://pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/d0a4a0c1c34e28e1c1256b6c007059dd/a9851a7ba049b588c1257a84002c04a5?OpenDocument

2012. szeptember 20., csütörtök

Kitekint-gető IV. - a Gömör-Tornai klaszter termékei a Gömöri Gyümölcsfesztiválon

http://gomortorna.hu/

A Gömör-Tornai Termék és Szolgáltatásfejlesztési klaszter termékei ez évben is megjelentek az immár IV., Aggteleken megrendezett Gömöri Gyümölcsfesztiválon.
A klaszter fő célja "a vidék értékeinek felkarolása az összefogás szellemiségében": a helyi termékek fogyasztókhoz való eljuttatása, a helyi vállalkozások segítése, a termékek és a turisztikai szolgáltatások kölcsönös, együttes fejlesztésével. Mindezek mellett a látogatók Gömör-Torna és a Bódva-völgye természeti szépségével és kulturális örökségével való élménydús megismertetése is a klaszter kínálatába tartozik. 

A klaszter termékei között megtalálhatók különböző biotönköly termékek, bio olajok és ecetek, biomangalica termékek, gombák, lekvárok és szörpök, különféle pálinkák és például forrásvíz is.
A termékek különböző vásárokon és rendezvényeken is beszerezhetők, mint például a Miskolci Biovásáron, vagy a már említett Gömöri Gyümölcsfesztiválon

lekvárfőzés

A klasztertől elválaszthatatlan a helyi fesztivál, amely idén is színes programokból állt össze: 
a szilvalekvár-főzés mellett gyümölcstermékek versenye, térségi gyümölcs- és gombafajták kiállítása, helyi termékek kirakodóvására, játszóház, bábszínház, táncház, szakmai konferencia. 

A klaszterben a helyi önkormányzatok, vállalkozások és magánszemélyek, civil szervezetek mellett a különböző üzlethálózatok üzemeltetői, a vendéglátóipar szereplői is részesei. 


Bővebben a klaszterről és a fesztiválról:

2012. szeptember 17., hétfő

KÖR-ök találkozója a Kutatók Éjszakáján!


A Budapesti Corvinus Egyetem ad otthont szeptember 28.-án, a Kutatók Éjszakáján egy KÖR-ös találkozónak!
A programról bővebben:
http://www.kutatokejszakaja.hu/2012/esemenynaptar/esemeny.php?id=274&menu_id=4

http://www.b612.hu/fabatka_hogyan1.html


De mi is ez a KÖR?
KÖR, vagyis Közösségi Önsegítő Rendszer - ÁRU-, TUDÁS- és IDŐCSERE pénz nélkül!
Hogy mi ez?
http://zolmik.hupont.hu/14/kedves-latogato

Egy ismertető brosúra és egy kézikönyv letölthető alább:


2012. szeptember 9., vasárnap

Beindult az energiafűz-program Sajópetriben és Sajóhídvégen!

Megindult a munka Sajóhídvég egy korábbi ültetvényén is

Sajópetriben és Sajóhídvégen is sikerült beindítani az energiafűz-programot (augusztus 1.-től). Sajópetriben 40, Sajóhídvégen 10 fő dolgozik az ültetvényeken a START munkaprogram keretei között.
Bővebben a Miskolci Kistérségi Társulás által működtetett programról:
http://belfold.ma.hu/tart/cikk/a/0/139537/1/belfold/Start_munkaprogram_elindult_a_masodik_szakasz_Miskolcon

Jelenleg a talaj előkészítése zajlik több helyen is, hogy mihamarabb megindulhasson a dugványozás. 
Elkezdődött a kazánok telepítése is és a fűtési rendszer átalakítása (szintén pályázati forrásból), hiszen fontos terv mindkét településen az, hogy az önkormányzati üzemeltetésű épületek fűtését biztosítani tudják az energiafűzből.
A START-program december végéig tart majd, de a jövő évi folytatásra is lehet már pályázni. Ahhoz, hogy a jövőben "nagyban", komolyabb intenzitással legyenek képesek használni az új technológiát, több bevethető földterületre, és például aprítékológép beszerzésére lenne szükség. 
A polgármesterek bizakodóak, a munka megindult, a program jótéteményei reméljük hamarosan érezhetőek lesznek!

 Az energiafűzről bővebben lásd egy korábbi bejegyzésünket:
http://keksajo.blogspot.hu/2012/07/azt-fuzfan-futyulo-rezangyalat.html

2012. szeptember 7., péntek

Ősi technikák nyomában II. - Samu bácsi munkái Sajóhídvégen és Kesznyétenben

Szabó Sámuelné fejfája 
a kesznyéteni temetőben

Kesznyétenben járva bukkantunk rá egy nemrégiben elhunyt fafaragó, kerékgyártó nyomára, a népművészet mestere fokozatot is megszerző Samu bácsira, azaz Szabó Sámuelre (1919-2003). Ám nemcsak itt, hanem Sajóhídvégen és például Berzéken is hallottak róla, ismerik munkásságát. 

 
A kép forrása: http://www.studiolum.com/nm/hu/szabosamuel.htm
Emlékművek és kopjafák mellett használati tárgyakat is készített, például széket, korsót, vagy köztéri játékokat, címereket, iskolai tablókat. A képen látható megható felirat feleségének készített kopjafáján található a kesznyéteni temetőben.
Az elkészült munkák némelyikét Samu bácsi tanítványaival közösen készítette, akik közül van olyan, aki a mai napig gyakorolja a mestertől szerzett tudományát: többen asztalosnak tanultak és a szakmában dolgoznak. 1992-ben indult Samu bácsi vezetésével Sajóhídvégen fafaragó szakkör és nyári tábor, ahol az iskolai tablók is készültek. A szakkör továbbra is működik, a táborokra viszont az utóbbi években már nem volt keret.
Tanítványai, a faragó szakkör tagjai több rendezvényen részt vettek az általuk készített eszközökkel, például a Miskolci Operafesztiválon. 

További fotók Samu bácsi munkáiról:

https://picasaweb.google.com/109174957291787451790/2012AugSzeptSamuBacsiMunkaiKesznyetenSajohidveg


2012. szeptember 4., kedd

Ragadozók Kesznyétenben

A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területén több ragadozó madárfaj is él és költ itt, mint például a barna és kékes rétihéja, egerészölyv, kabasólyom, kerecsensólyom.


A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetet 1990-ben nyilvánították védetté. A 200 hektáros területet a Tisza, a Sajó, a Takta és a Hol-Tisza fogja közre, illetve Kesznyéten, Tiszalúc, Tiszadob és Taktakenéz.  Nagy talány, hogy miért éppen a Bükki Nemzeti Park része (a szervesen kapcsolódó Tiszadobi-ártér pedig a Hortobágyi Nemzeti Park része). A mocsaras terület jellegét korábbi elhagyott folyómedrek (Tisza, Takta) határozzák meg. 
A fajgazdagság nem csak a ragadozómadarakra, de általánosságban is jellemző a KT-ra, annak növény- és állatvilágára: a ligeterdők, mocsárrétek, bokorfűzesek és nádasok vidékén a rendkívül gazdag madárvilág mellet sok más faj is él, élt itt: a teljesség igénye nélkül említsünk meg mégnéhányat: gém, kócsag, jégmadár,  hőscincér, aranypettyes bábrabló, érdes futrinka, óriás csíkbogár, tőzegpáfrány, elegáns kosbor, margitvirág, villás sás, fátyolos nőszirom


 Forrás:
Kecső Imre: A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet, Kesznyéteni Faluvédő- és Faluszépítő Egyesület.
 http://bnpi.hu/oldal/kesznyeteni-tk-59.html
 http://hu.wikipedia.org/wiki/Keszny%C3%A9teni_T%C3%A1jv%C3%A9delmi_K%C3%B6rzet


2012. augusztus 27., hétfő

Mazsaroff-kiállítás Alsózsolcán


Jövő héten nyílik Alsózsolcán a Mazsaroff-kiállítás!
Az alsózsolcai születésű, számos díjjal kitüntetett művésznek egyúttal emléktáblát is avat szülővárosa.

A rendezvény hivatalos plakátja:



olvasnivaló:
Mesélő képek: "Mozaikok Alsózsolca múltjából", Bodnár Tamás - Farkas Ferenc - Zsíros Sándorné, 2011.
Miskolci művészek, szerkesztő: Dobrik István, Miskolc, 2006. 
az Artportal szócikke



2012. augusztus 25., szombat

Településeink 150 éve és ma a google-on

Sajóhídvég, Ónod és Berzék

A XIX. században, 1819 és 1869 között készült katonai felmérés a térképei császári rendeletre készültek el a birodalmi országfelmérés keretei között. A végterméket a Magyar Országos Levéltár nemrégiben tette hozzáférhetővé, méghozzá nagyfelbontásban. A dolgot a googlemaps-szel bővített páros ablakocskával tették izgalmassá. Így együtt látható a korabeli és a mai állapot. A keresőbe beírhatóak a települések nevei, de közelíthetünk-távolíthatunk, és bármilyen irányba elkalandozhatunk, ha úgy tetszik. Nekünk úgy tetszett, és teszik!

A következő linkre kattintva érhető el az adatbázis:
 http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html

 Tiszalúc

Bővebben:
II. katonai felmérés térképei Google Maps-ra illesztve
Milyen volt a lakhelyed 150 éve? Utcaszinten böngészhető XIX. századi Magyarország-térkép a neten


A további településekről készült állóképek megtekinthetők alább:

2012. augusztus 22., szerda

"Eb ura fakó!" - országgyűlés Ónodon?

A magyar történelemben kitüntetett helyet foglal el az Ónodi országgyűlés, melynek során olyan jelentős és hírhedt események történtek meg, mint például a Habsburg-ház trónfosztása Bercsényi Miklós szállóigévé vált mondatával: "Eb ura fakó! József császár nem királyunk!", vagy Turóc vármegye követeinek lemészárlása.

a kép forrása: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Than_M%C3%B3r_Az_%C3%B3nodi_orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9s.jpg&filetimestamp=20090918121308

A hagyomány szerint az Ónodi várban estek meg ezek az események, Rákóczi Ferenc fejedelem ugyanis „nemes Borsod vármegyében levő Ónod nevű mezőváros tájékára” hívta össze a gyűlést 1707. május 1.-re. Ám az áradások miatt heteket csúszott a gyűlés, amelyet végülis Beniczky Gáspár fejedelmi titkár naplóbejegyzése szerint az "Ónod táján lévő körömi mezőn" tartottak meg. Vagyis Köröm falu közelében (Ónod és Köröm között), a Sajó-Hernád torkolatnál, és mivel az efféle történelmi elnevezések nem feltétlenül helyrajzi számhoz kötöttek, a környékbeli Rákóczi-birtokok központja pedig Ónodon volt, Ónodi országgyűlés néven híresült el az esemény.

Mindenesetre Ónod nevéhez kötődik ez a jeles történelmi esemény - ennek köszönhető a képzőművészet, a történettudomány és az egyéb társadalomtudományok Ónod iránti kitüntetett figyelme.
Ónod monográfiája 2000-ben került kiadásra egy majd 700 oldalas kötetben.
A romantikus festészetre oly jellemző historizáló szemlélet eredményeképpen pedig számos méltán dicsért alkotás született: a fentebb látható Than Mór festmény mellett Madarász Viktor, Orlai Petrics Soma és Dudits Andor is feldolgozta a témát.
Mindkét település ápolja a Rákócziak kultuszát: az Ónodi Lorántffy Zsuzsanna Honismereti Egyesület külön könyvben dolgozta fel a helytörténeti mozgalom 30 éves történetét, és ez a szám önmagáért beszél; Köröm pedig Rákóczi-emlékparkot hozott létre az országgyűlés emlékére. 

Olvasnivaló:
Veres László-Viga Gyula: Ónod monográfiája, Ónod, 2000.
wikipédia: Ónodi országgyűlés, A Habsburg-ház magyar trónfosztása, Historizmus szócikkek
A további festmények alább tekinthetők meg! 

Köszönet a bejegyzéshez nyújtott segítségért Tarnóczi Józsefnek, Ónod polgármesterének!

2012. augusztus 16., csütörtök

Jársz velem? - Változások a közigazgatásban: A járási rendszer

Járások B-A-Z megyében. forrás: http://www.jaras.info.hu/wp-content/uploads/2012/05/baz.jpg


E héten a Magyar Közlönyben is megjelent a 2013-tól kialakítandó új járási rendszerek listája a járási központokkal és az adott központokba tartozó településekkel!
Hogy ki-kivel, pontosabban kiknek hová is kell majd járniuk az illetékes járási hivatalokba, megtalálható a közlöny listáiban.
Akcióterületünk települései három járásba kaptak besorolást:
* MISKOLCI JÁRÁS: Alsózsolca, Arnót, Berzék, Gesztely, Ónod, Sajóhídvég, Sajópetri
* SZERENCSI JÁRÁS: Taktakenéz, Tiszalúc
* TISZAÚJVÁROSI JÁRÁS: Kesznyéten





2012. augusztus 14., kedd

Jó pap is holtig tanul - izgalmas pályázatok a Felnött tanulók hete alkalmából

Két pályázatot is kiírt a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus a Felnőtt tanulók hetére! Fókuszban az "élethosszig tartó tanulás" és a generációk közötti viszony.


Az egyik, a Jó pap is holtig tanul című esszéírásra buzdítja a felnőttképzésben résztvevő 50 év fölötti tanulókat.
A másik pedig a generációk együttélését célozva unokák és nagyszülők számára íródott ki, tőlük várnak kisfilmeket!


2012. augusztus 7., kedd

Kitekint-gető III. - "Bagaméri maga méri!" Vagyis: a bagamériak maguk mérik.


Mottó: „Minden településnek legyen meg a maga tormája!” Rózsás Miklós

Bagamér és a torma több évre visszamenően összekapcsolódó fogalmak. Mára szinte az egyetlen lehetőség a létfenntartásra, annak ellenére, vagy tán épp azért, hogy egy német tulajdonú cég mellett tíz másik társaság is foglalkozik a helyi „hungarikum” felvásárlásával és exportjával. „A haszon állítólag busás.” 




A környékbeli települések (Álmosd, Kokad, Vámospércs, Létavértes, Újléta) köszönhetően a helyi kellemes mikroklímának és a jó minőségű termőföldnek, a magyarországi tormatermelés fellegvára a múlt század eleje óta.
Bagamér „fehér aranya” nem mindenki számára kínál megoldást! A komoly szakértelem mellett a művelhető föld és a művelés eszközei rendelkezésre kell álljanak. 


2012. augusztus 3., péntek

Csikóbőrős kulacs, forgács a kocsmacégéren, szóváltás a "Hernád-parti Tusculanumban" - Csokonai-anekdoták Gesztelyről


Gesztelyi élmény ihlette a "Szerelemdal egy csikóbőrös kulacshoz" című Csokonai-verset - az egyik helyi anekdota szerint. Csokonai, aki gyakran tartózkodott Puky István "Hernád-parti Tusculanumában", egy ízben kifogásolta, hogy a közeli regálé kocsma cégérét egy marék faforgács díszítette. A különös észrevétel nyomán végül kulacs került a cégérre - ehhez íródott a költő verse.
A költemény - Funtek Frigyes előadásában - és további történetek alább:

2012. augusztus 1., szerda

"Vannak még rossz gyerekek!" - változások a gyermekvédelemben


A gyermekvédelmi törvény idén júliusban módosult! 
Mindez új szabályokat jelent például a családi pótlék iskoláztatásához kötésében, a gyermekétkeztetés díjazásával és a gyermekjóléti szolgálat megszervezésével kapcsolatban is.

ÖN EGYETÉRT A TERVEZETT VÁLTOZTATÁSOKKAL?
FEJTSE KI, MONDJA EL VÉLEMÉNYÉT! VÁRJUK A KOMMENTET!
ÚJSÁGUNK KÉSZÜLŐ, ŐSZI SZÁMÁBAN NÉHÁNY KÉRDÉSFELTEVÉSSEL EGYÜTT PUBLIKÁLJUK A BEJEGYZÉST!

bővebben alább:

2012. július 29., vasárnap

"Misszionáriusok a csónakban" - Hétvégén zárult a terepgyakorlat


Közösségi felmérés zajlott az akcióterület településen az elmúlt három hétben. Mindehhez öt kulturális antropológus hallgató volt stábunk segítségérére, akik nyári terepgyakorlat keretében szerezték így meg a kreditpontjaikat. A kutatás során mintegy 200 kérdőív és interjú készült el, illetve több szál további felderítésre vár, beindultak a hólabdák!

A segítségért köszönet Barbarának, Dorkának, Vikinek, Dávidnak és Ádámnak,
és a Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézetnek!


További képek alább:
 https://picasaweb.google.com/109174957291787451790/2012JuliusKozossegiFelmeresValogatott

2012. július 26., csütörtök

Ki bírja tovább? Házasságverseny - egy érdekes pályázatról házaspároknak

„Hogyan őriztük meg… ” - című pályázat legalább 40 éve házas házaspárok részére



A pályázati kiírója olyan írásos pályaműveket vár, melyek bemutatják a fiatalabb generációk részére, hogy mi erősítette, erősíti a házasfelek közötti köteléket, mi segítette át a házaspárokat az érzelmi hullámvölgyeken, nehezebb társadalmi-történelmi időszakokon, mi tette a házasságot tartalmassá, az összetartozás-érzést magától értetődővé.
Tudományosan és lélektanilag is bizonyított tény a házasság egészségmegőrző jellege. Ennek ellenére egyre kevesebben vállalják ezt a köteléket, s ha vállalják is, kevesen képesek kitartani egymás mellett egy egész életre szólóan. Jelen pályázati felhívás célja, hogy - hiteles történeteken keresztül - mintákat adjon a fiatalabb korosztálynak a házasság értékteremtő, értékeket megtartó, értékeket (meg)őrző intézményéről.


bővebben: http://www.macsgyoe.hu/hirek/palyazati_informaciok/2012-07-21/hogyan_oriztuk_meg__palyazat_legalabb_40_eve_hazas_hazasparok_reszere.html




2012. július 19., csütörtök

Kőkori és bronzkori népek Tiszalúcon

A Harangod mező délkeleti részén, a Takta-Holt Tisza torkolatánál fekvő Tiszalúcon és környékén több-ezer éve éltek és élnek különböző kultúrák, csoportok, népek.


A település határában a kőkorszak korai szakaszából, Kr. e. 5000-ből származó sírokat tártak fel a régészek. A rézkor középső szakaszában pedig már valóságos falu alakult ki ezen a területen.
A régészeti kutatások azt igazolják, hogy a bronzkorban a község határában lévő Sarkad-pusztán emelkedő Danka-dombon sáncokkal megerősített, várszerű erődítmény állt. Az erődítményben lakott a közösség vezető rétege, a falu pedig a domb lábánál terült el.
A Tiszalúc-sarkadi telep ásatása 1974-ben indult meg és 1986-ig tartott. Ez idő alatt 6868m2 területet tártak fel a régészek.
„A lelőhelyen a Hunyadi-halmi kultúra telep-objektumain és bőséges mennyiségű leletein kívül az újkőkori alföldi vonaldíszes kerámia népének néhány gödre és 4 sírja, a korai bronzkori makói csoport - ha nem is sok, de jelentős leleteket szolgáltató - gödrei és 1, vagy 2 sírja, szkítakori leletek, egy 251 sírból álló 11.sz-i temető (teljes egészében fel lett tárva) és végül - ami a rézkor kutatása szempontjából ugyancsak jelentős volt - stratigráfiailag megfigyelhetően későrézkori bolerázi csoport leletei voltak jelen.” 

/Részlet Patay Pál: A Tiszalúc-Sarkadi rézkori telep ásatásának eddigi eredményei című művéből/



A település további történetéről alább: