2012. július 29., vasárnap

"Misszionáriusok a csónakban" - Hétvégén zárult a terepgyakorlat


Közösségi felmérés zajlott az akcióterület településen az elmúlt három hétben. Mindehhez öt kulturális antropológus hallgató volt stábunk segítségérére, akik nyári terepgyakorlat keretében szerezték így meg a kreditpontjaikat. A kutatás során mintegy 200 kérdőív és interjú készült el, illetve több szál további felderítésre vár, beindultak a hólabdák!

A segítségért köszönet Barbarának, Dorkának, Vikinek, Dávidnak és Ádámnak,
és a Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézetnek!


További képek alább:
 https://picasaweb.google.com/109174957291787451790/2012JuliusKozossegiFelmeresValogatott

2012. július 26., csütörtök

Ki bírja tovább? Házasságverseny - egy érdekes pályázatról házaspároknak

„Hogyan őriztük meg… ” - című pályázat legalább 40 éve házas házaspárok részére



A pályázati kiírója olyan írásos pályaműveket vár, melyek bemutatják a fiatalabb generációk részére, hogy mi erősítette, erősíti a házasfelek közötti köteléket, mi segítette át a házaspárokat az érzelmi hullámvölgyeken, nehezebb társadalmi-történelmi időszakokon, mi tette a házasságot tartalmassá, az összetartozás-érzést magától értetődővé.
Tudományosan és lélektanilag is bizonyított tény a házasság egészségmegőrző jellege. Ennek ellenére egyre kevesebben vállalják ezt a köteléket, s ha vállalják is, kevesen képesek kitartani egymás mellett egy egész életre szólóan. Jelen pályázati felhívás célja, hogy - hiteles történeteken keresztül - mintákat adjon a fiatalabb korosztálynak a házasság értékteremtő, értékeket megtartó, értékeket (meg)őrző intézményéről.


bővebben: http://www.macsgyoe.hu/hirek/palyazati_informaciok/2012-07-21/hogyan_oriztuk_meg__palyazat_legalabb_40_eve_hazas_hazasparok_reszere.html




2012. július 19., csütörtök

Kőkori és bronzkori népek Tiszalúcon

A Harangod mező délkeleti részén, a Takta-Holt Tisza torkolatánál fekvő Tiszalúcon és környékén több-ezer éve éltek és élnek különböző kultúrák, csoportok, népek.


A település határában a kőkorszak korai szakaszából, Kr. e. 5000-ből származó sírokat tártak fel a régészek. A rézkor középső szakaszában pedig már valóságos falu alakult ki ezen a területen.
A régészeti kutatások azt igazolják, hogy a bronzkorban a község határában lévő Sarkad-pusztán emelkedő Danka-dombon sáncokkal megerősített, várszerű erődítmény állt. Az erődítményben lakott a közösség vezető rétege, a falu pedig a domb lábánál terült el.
A Tiszalúc-sarkadi telep ásatása 1974-ben indult meg és 1986-ig tartott. Ez idő alatt 6868m2 területet tártak fel a régészek.
„A lelőhelyen a Hunyadi-halmi kultúra telep-objektumain és bőséges mennyiségű leletein kívül az újkőkori alföldi vonaldíszes kerámia népének néhány gödre és 4 sírja, a korai bronzkori makói csoport - ha nem is sok, de jelentős leleteket szolgáltató - gödrei és 1, vagy 2 sírja, szkítakori leletek, egy 251 sírból álló 11.sz-i temető (teljes egészében fel lett tárva) és végül - ami a rézkor kutatása szempontjából ugyancsak jelentős volt - stratigráfiailag megfigyelhetően későrézkori bolerázi csoport leletei voltak jelen.” 

/Részlet Patay Pál: A Tiszalúc-Sarkadi rézkori telep ásatásának eddigi eredményei című művéből/



A település további történetéről alább: 

2012. július 12., csütörtök

Kitekint-gető II. - Szorgos méhek, még szorgosabb közösség: gyülekezeti méheszet Göncruszkán


Göncruszka kis faluja Észak-Magyarországon a szlovák határ közelében található. Itt dolgozik Sohajda Levente lelkész, aki három falu: Göncruszka, Vilmány, és Hejce református lakosságát fogja össze. 
Egyedülálló gyülekezet az itteni. Bár igen kevés, mindössze százhuszonhárom gyülekezeti taggal rendelkezik, ennek ellenére a közösség képes volt jórészt saját tagjainak önkéntes munkájára alapozva elindítani egy méhészetet.
A göncruszkai méz különleges, úgynevezett hideg technológiával készül. Ennek során a pergetésnél a mézet nem hevítik fel annyira, mint a hagyományos eljárásnál, így jóval több ásványi anyag marad benne. Az így a készült  méz szilárd halmazállapotú, és a mézelő növénytől függően kristályos állagú. 
Az itt megtermelt méz egy kisebb részét Magyarországon, míg a nagyobb részét Svájcban és az USA-ban értékesítik. A bevételt pedig a közösség további építésére fordítják; különböző ösztöndíjakat osztanak, roma missziót végeznek, sőt elindítottak egy iskolát is, ahol a holland módszer elvei szerint oktatnak. Itt angolul már a nagycsoportban tanulnak a gyerekek. Kötelező továbbá - heti rendszerességgel - az úszásoktatás és a néptánc is. A tanulók harmadik osztályban kezdenek szlovákul tanulni. Fontos a zenetanulás is, furulyán kezdenek, ezután pedig mindenki maga választja a következő hangszert. Szintén része a programnak a különböző régi mesterségek tanulása is, ezt hat éves korban kezdik el a gyerekek. Tanulnak fafaragást, bőrőzést, méhészkedést, szövést is. 



2012. július 4., szerda

Aratónap Gersztelyben

Szombaton, július 7.-án!

Aratás, aratókoszorú, arató- vagy kepebál - aratási szokások a Magyar Néprajz segítségével:
http://mek.niif.hu/02700/02789/html/59.html


Fotók a rendezvényről, Simán István polgármester beszámolója és a hivatalos plakát alább: 

2012. július 1., vasárnap

Azt a fűzfán fütyülő rézangyalát: ENERGIAFŰZ!

A fűzfa (latin neve: salix), mint tudjuk igen változatos és elterjedt növény, mely a csapadékosabb helyeket kedveli. Elterjedtségére, ismertségére sok magyar közmondás, szólás-mondás is utal. Az egyik ilyen, az elvetni a sulykot egy korábbi változatában így hangzik: fűzfa sulyokkal laptázol (ez esetben, és több más szólásban is a fűzfa könnyű voltára utalnak a kifejezések). A fűz szó egyébként a ’fon/fonadék’ jelentésből származik, tehát mindkét jelentése a vesszőhöz, illetve a vessző összefonásához kötődik, ám ma talán leggyakrabban ’rábeszél, elcsábít’ jelentésben használjunk (megfűz/befűz alakban – szleng).


Energiaültetvény létrehozására a fűz mellett az akác és a nyár is alkalmas: mindhárom fajra igaz, hogy növekedésük gyors az első években, vágás után gyorsan regenerálódnak, és mindhárom alkalmas szennyvíz, szennyvíziszap ártalmatlanítására is. Ezek a fajok belvizes, árvíznek gyakran kitett területek hasznosítására kiválóan alkalmasak. A fűz cserje és fatermetű is lehet, legismertebb fajtája a szomorúfűz, ám újabban egyre inkább ismertté válnak különböző energiafűz-fajták is. Energiafűzeket Svédországban több mint 30 éve nemesítenek, mégpedig kosárfűz, szibériai fűz, fehérfűz és kígyófűz fajtákra alapozva. De ami a legfontosabb: az energiafűz termesztése viszonylag kevés munkával jár (a 3. évtől csak aratni kell), gyorsan nő, kiválóan felhasználható lakossági és ipari fűtésre egyaránt, brikettként például, vagy faapríték (más néven csipszet) formájában.
Lássunk néhány számot is: évenként 25-40 tonna (!) faanyag takarítható be hektáronként, termesztési élettartama várhatóan 25-30 év. Az elképesztő terméshozam mellett fűtőértéke is magas (szalicilalkohol tartalmának köszönhetően 18-22 MJ/kg). Energiafűz ültetvényeket az ország egyre több vidékén telepítettek már, újabban Sajóhídvég és Sajópetri önkormányzata is ezt tervezi. 
(d.r.)



Forrás:
O. Nagy Gábor: Mi fán terem? Magyar szólásmondások eredete. Talentum Kiadó, Bp., 1999.
Zaicz Gábor (főszerkesztő): Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Tinta Könyvkiadó, Bp., 2006.
www.hollandalma.hu
www.biogalaxis.hu
www.wikipedia.hu: fűz szócikk.

további információk alább: