A gyermekvédelmi törvény idén júliusban módosult!
Mindez új szabályokat jelent például a családi pótlék iskoláztatásához kötésében, a gyermekétkeztetés díjazásával és a gyermekjóléti szolgálat megszervezésével kapcsolatban is.ÖN EGYETÉRT A TERVEZETT VÁLTOZTATÁSOKKAL?
FEJTSE KI, MONDJA EL VÉLEMÉNYÉT! VÁRJUK A KOMMENTET!
ÚJSÁGUNK KÉSZÜLŐ, ŐSZI SZÁMÁBAN NÉHÁNY KÉRDÉSFELTEVÉSSEL EGYÜTT PUBLIKÁLJUK A BEJEGYZÉST!
bővebben alább:
TÁJÉKOZTATÓ
A GYERMEKVÉDELMI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL
2012. JÚLIUS
A GYERMEKVÉDELMI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL
2012. JÚLIUS
(Felhasználva: T/7678. számú
törvényjavaslat indokolása, a 2012. évi
CXVIII törvény egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények
módosításáról és Erdős Zsuzsanna szociálpolitikai szakértő tájékoztatója)
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez
kapcsolódó pénzbeli támogatást Erzsébet-utalvány váltja fel.
2012. október 1-jétől lép hatályba a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli támogatás természetbeni támogatássá való módosítása. Az augusztus és november hónapban folyósított pénzbeli támogatást Erzsébet-utalvány formában kell nyújtani.
2012. október 1-jétől lép hatályba a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli támogatás természetbeni támogatássá való módosítása. Az augusztus és november hónapban folyósított pénzbeli támogatást Erzsébet-utalvány formában kell nyújtani.
A családi pótlék
iskoláztatáshoz kötésének új szabályai
Annak érdekében, hogy a szociális szempontokat és a családi pótlék kérdését élesen el lehessen választani, szükséges, hogy az iskolába nem járó gyermek után családi pótlék kifizetésére ne kerülhessen sor. Az iskolalátogatási kötelezettségüket nem teljesítő gyermekek után járó családi pótlék megvonása vonatkozásában áttekinthetőbb, elvszerűbb és egyszerűbb rendszert szükséges kidolgozni. A törvénymódosítás ezért újraszabályozza az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének és szüneteltetésének rendszerét. A módosítás lényege, hogy az iskolalátogatási kötelezettség elmulasztása esetén minden gyermekre, a gyermek életkorától, és a család jövedelmi helyzetétől függetlenül ugyanaz a jogkövetkezmény vonatkozik, azaz ilyen esetben az iskoláztatási támogatás folyósítása szünetel. Megszűnik a felfüggesztés jogintézménye, azaz a családi pótlékot nem kell családtámogatási folyószámlára folyósítani, visszamenőleges kifizetésére ismételt iskolába járás esetén nem kerülhet sor. Az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének időtartama alatt a rászoruló, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek sem kaphatják meg a jelenleg természetben nyújtott ellátást. A módosítás előnye, hogy a szigorúbb szankciók a gyermekeket és családjukat jobban ösztönzik a tanulmányi kötelezettség maradéktalan teljesítésére. A változtatás eredményeképpen az eljárásrend jelentősen leegyszerűsödik, hiszen az iskolalátogatási kötelezettség elmulasztása esetén minden esetben a családi pótlék szüneteltetését kell kezdeményeznie a jegyzőnek. Nincs szükség családtámogatási folyószámlára, és a természetben nyújtott családi pótlék felhasználását biztosító eseti gondnokra sem.
Annak érdekében, hogy az iskolalátogatási kötelezettség nem teljesítésének hátterében álló, a gyermek magatartásbeli problémáinak, motiváltságának, vagy a gyermek környezetében megjelenő, a szülők hozzáállásával, a családi, anyagi gondokkal összefüggő problémák megoldásához a család segítséget kapjon, az iskoláztatási támogatás szüneteltetéséhez a 16 évesnél fiatalabb gyermekeknél továbbra is kötelező védelembe vétel kapcsolódik.
Jelenleg a szüneteltetés, illetve a felfüggesztés megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a gyermek egyetlen tanórát sem mulaszt el. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy néhány perces késések is a családi pótlék megvonásának fenntartását jelenthetik, amely arra figyelemmel, hogy a módosítás szerint a családi pótlék visszamenőlegesen nem fizethető ki, aránytalanul szigorú szankció. A módosítás szerint ezért a szüneteltetés megszüntetését a jegyzőnek akkor kellene kezdeményeznie, ha a gyermek igazolatlan hiányzásai az öt kötelező tanóra foglalkozást nem haladják meg.
A módosítás az új tanév kezdetétől, 2012. szeptember 1-jétől lép hatályba.
Annak érdekében, hogy a szociális szempontokat és a családi pótlék kérdését élesen el lehessen választani, szükséges, hogy az iskolába nem járó gyermek után családi pótlék kifizetésére ne kerülhessen sor. Az iskolalátogatási kötelezettségüket nem teljesítő gyermekek után járó családi pótlék megvonása vonatkozásában áttekinthetőbb, elvszerűbb és egyszerűbb rendszert szükséges kidolgozni. A törvénymódosítás ezért újraszabályozza az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének és szüneteltetésének rendszerét. A módosítás lényege, hogy az iskolalátogatási kötelezettség elmulasztása esetén minden gyermekre, a gyermek életkorától, és a család jövedelmi helyzetétől függetlenül ugyanaz a jogkövetkezmény vonatkozik, azaz ilyen esetben az iskoláztatási támogatás folyósítása szünetel. Megszűnik a felfüggesztés jogintézménye, azaz a családi pótlékot nem kell családtámogatási folyószámlára folyósítani, visszamenőleges kifizetésére ismételt iskolába járás esetén nem kerülhet sor. Az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének időtartama alatt a rászoruló, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek sem kaphatják meg a jelenleg természetben nyújtott ellátást. A módosítás előnye, hogy a szigorúbb szankciók a gyermekeket és családjukat jobban ösztönzik a tanulmányi kötelezettség maradéktalan teljesítésére. A változtatás eredményeképpen az eljárásrend jelentősen leegyszerűsödik, hiszen az iskolalátogatási kötelezettség elmulasztása esetén minden esetben a családi pótlék szüneteltetését kell kezdeményeznie a jegyzőnek. Nincs szükség családtámogatási folyószámlára, és a természetben nyújtott családi pótlék felhasználását biztosító eseti gondnokra sem.
Annak érdekében, hogy az iskolalátogatási kötelezettség nem teljesítésének hátterében álló, a gyermek magatartásbeli problémáinak, motiváltságának, vagy a gyermek környezetében megjelenő, a szülők hozzáállásával, a családi, anyagi gondokkal összefüggő problémák megoldásához a család segítséget kapjon, az iskoláztatási támogatás szüneteltetéséhez a 16 évesnél fiatalabb gyermekeknél továbbra is kötelező védelembe vétel kapcsolódik.
Jelenleg a szüneteltetés, illetve a felfüggesztés megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a gyermek egyetlen tanórát sem mulaszt el. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy néhány perces késések is a családi pótlék megvonásának fenntartását jelenthetik, amely arra figyelemmel, hogy a módosítás szerint a családi pótlék visszamenőlegesen nem fizethető ki, aránytalanul szigorú szankció. A módosítás szerint ezért a szüneteltetés megszüntetését a jegyzőnek akkor kellene kezdeményeznie, ha a gyermek igazolatlan hiányzásai az öt kötelező tanóra foglalkozást nem haladják meg.
A módosítás az új tanév kezdetétől, 2012. szeptember 1-jétől lép hatályba.
A gyermekjóléti
szolgálat megszervezésére vonatkozó kötelezettség pontosítása
A Gyvt. szerint valamennyi települési önkormányzat kötelezettsége a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása, melynek önálló intézmény, illetve családsegítő szolgálat, egészségügyi vagy közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegysége fenntartásával, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával (együtt: gyermekjóléti szolgálat) tehet eleget. A hatályos szabályozás azonban a gyermekjóléti szolgálatra vonatkozó ellátási kötelezettség tekintetében nem kellően egyértelmű. Ezért a módosítás összhangba hozza a jogszabályi rendelkezést a jogalkotó szándékával és a szolgálatok tényleges működésével, egyértelműen rendezve a települési önkormányzatok gyermekjóléti szolgálat vonatkozásában jelenleg is fennálló ellátási kötelezettségét, kimondva, hogy valamennyi települési önkormányzat köteles működtetni gyermekjóléti szolgálatot.
A Gyvt. 94. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni."
A Gyvt. szerint valamennyi települési önkormányzat kötelezettsége a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása, melynek önálló intézmény, illetve családsegítő szolgálat, egészségügyi vagy közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegysége fenntartásával, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával (együtt: gyermekjóléti szolgálat) tehet eleget. A hatályos szabályozás azonban a gyermekjóléti szolgálatra vonatkozó ellátási kötelezettség tekintetében nem kellően egyértelmű. Ezért a módosítás összhangba hozza a jogszabályi rendelkezést a jogalkotó szándékával és a szolgálatok tényleges működésével, egyértelműen rendezve a települési önkormányzatok gyermekjóléti szolgálat vonatkozásában jelenleg is fennálló ellátási kötelezettségét, kimondva, hogy valamennyi települési önkormányzat köteles működtetni gyermekjóléti szolgálatot.
A Gyvt. 94. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni."
Gyermekétkeztetés
térítési díj szabályai
2012. július 26-ától módosultak a gyermekétkeztetés szabályai.
A Gyvt. 151. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a fenntartó az óvodában és az iskolában a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető."
2012. július 26-ától módosultak a gyermekétkeztetés szabályai.
A Gyvt. 151. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a fenntartó az óvodában és az iskolában a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető."
Erdős Zsuzsanna
szociálpolitikai szakértő
Lássunk egy újabb cikket is a témáról:
http://os.mti.hu/hirek/75745/az_ombudsman_a_szocialis_torveny_es_hozza_kapcsolodo_mas_torvenyek_tervezett_modositasarol
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése