2012. október 25., csütörtök

Buska és Arnót

Forrás: http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html


Arnót határainak megállapítása nem könnyű feladat, és a múltban is akadtak nézeteltérések a nyugati és északi végeken is. Miskolc keleti határát a Sajó jelentette, ám a folyó időnként változtatta medrét, több kanyart alakított - egyik ága, a Kis-Sajó Sajópálfala felől kanyargott Buska és Arnót mellett közvetlenül, és Felsőzsolca mellett egyesült a másik Sajó-ággal.
Sajópálfala irányában volt Buska, vagy Zbuska-puszta. A település, vagy településrész Arnóthoz hasonlóan Árpád-kori eredetű, és mindig is Arnóthoz tartozott, vagy része volt annak. az egri káptalan birtokaként több tulajdonlási viszály is kötődik Buskához. Az egyházi birtoklás után a Rákócziak, majd a Szrimayak, majd Bende György a tulajdonos, ám közigazgatásilag ekkor is Arnót része (a korabeli statisztikák vagy mindkettőt egybevonva állapították meg a lakosságszámot, vagy külön: Buskát mint külterületet jelölve). Buska 1944-ig lakott terület volt, ám már a XX. század első évtizedeiben is felmerült a birtok felosztása a környező települések, Arnót mellett Sajópálfala, Sajóbesenyő és Szirmabesenyő között. az 1945-ös földosztásnál arnóti nincstelenek kapták meg a maradékot (Frank-birtok), a buskaiak pedig főképp Arnótra költöztek be.
A valamikori Frank-birtokra a '90-es években több arnóti is szívesen emlékezett vissza. ezek szerint "a Kis-Sajóhoz közel, az út mellett zsúfolódtak a cselédházak. általában egy szoba, pitvar és kamrából álltak, patics- vagy vertfalú, földes padlózatú építmények voltak. A löszdombok alatt több százméteres pincerész épült. a gyenge minőségű bucsek borokat 25-30 fillérért árusították." A Frankok évi 7000 hl bort értékesíteni tudtak, emellett a gazdaságban szélmalom, gőzmalom is üzemelt, cséplőgép és több más, a maga idejében korszerű berendezés segítette a munkát, valamint kovács- és asztalosműhely is volt helyben. 
/Forrás: Molnár Béla: Arnót története, Önkormányzati Testület Arnót, 1999./

2012. október 18., csütörtök

Égig érő paradicsom? - A berzéki fóliasátorban jártunk


Égig érő paszulyt nem, paradicsomot viszont igen, legalábbis majdnem égig érőt, saját szemünkkel láthattunk ma! De nem ám a mesék országában jártunk, nem is ettünk varázsgombát - csak utánajártunk a dolognak a Berzék határában elterülő, Bőccsel szomszédos kertészetben.

 
A kertészetben leginkább paprikát és paradicsomot termelnek, de borsó, retek, kukorica is van. A kertészet látja el a helyi napközi konyháját, de eladásra is jut (helyiek, és kereskedők is vásárolnak).
A kertészetben jelenleg 15 fő dolgozik – START közmunkaprogram. Miután nem vált be a korábban alkalmazott gyakorlat, amikor is csak képzett kertészek álltak alkalmazásban, újabban „komplex brigád” dolgozik: 6-8 kertész, 2-3 segédmunkás, rajtuk kívül továbbá villanyszerelő, fűtésszerelő, lakatos vagy ács dolgozik, hiszen az automatizált technológia (PLC vezérlés) megkívánja a műszaki szakemberek alkalmazását is. (A tetőszellőztető berendezés mellett klíma- és locsoló-berendezés, hő- és szélsebességmérő, illetve vegyszeradagoló berendezés is része a rendszernek.)
A berzéki fóliasátor 2006-2007-ben épült meg uniós támogatással a Regionális Operatív Program (ROP-3.2.2) Sajótér foglalkoztatási projektjének keretei között. A programban Berzék Önkormányzata mellett a Berzék Községért Közalapítvány és a Tokaji Szakképző Iskola vett részt: a 18 hónap alatt 40 főt képeztek 6 településről, a tanulást választó hátrányos helyzetű lakosokat, akikből kertészek és dísznövénykertészek váltak. Közülük csak kevesen tudtak elhelyezkedni a szakmában, és nem vált be az az elgondolás sem, hogy a helyiek saját fóliasátrakat fognak majd építtetni a kertészeti nagysátor mintájára. Hiába, ez mégsem egy tündérmese! Egyéb gondok is vannak: az UV-álló fólia 4 évet bír, aztán cserélendő (idén 7 éves már), a 6 millió forintos beruházásra jelenleg pályázati forrást keres az önkormányzat. A Start munkaprogram folytatásához is újabb pályázatra van szükség.
A paradicsom és a paprika azonban a jelek szerint nem csak szép, de finom is!


További fotók a fóliasátorról:
https://picasaweb.google.com/109174957291787451790/2012OktoberBerzekiFoliasator




Köszönjük Farkas Lászlónak, Berzék polgármesterének a közreműködést!
  

Alább a Miskolci TV tudósítása a projekt zárásakor:

2012. október 16., kedd

Kitekint-gető V. - TESZ-E? Setlement-házak megnyitója Észak-Abaújban

http://www.dialogegyesulet.hu/index.php/projektjeink/tesze


2012. október 11-én settlement-házak nyitó rendezvényén jártunk, Göncön. A 9 település (Abaújvár, Gönc, Göncruszka, Hernádszurdok, Hidasnémeti, Pányok, Telkibánya, Tornyosnémeti, Zsujta) settlement-házai, egy jelképes órát kaptak ajándékba. Az óra számlapján a settlement-ház településeinek nevét olvashattuk,  és a déli 12-es mutatóálláson az adott település neve volt feltüntetve.
A rendezvényen a - fenntartható fejlődés fontosságát hangsúlyozva - levetítettek egy kisfilmet a házi komposztlás lehetőségeiről és bemutatásra került, egy házi készítésű "rakétakályha". A "rakétakályha" a hőelvezetése miatt, kevés gally/faág eltüzelésével, annyi hőt bocsájt ki magából, hogy lehetőségünk nyílik, akár egy bogrács gulyás elkészítésre is.
A program a TÁMOP -5.1.3.-09/2-2010-0010. TESZE - Tegyünk együtt a szegénység ellen! - komplex társadalmi program Észak-Abaújban című projekt keretében került megrendezésre. 
És hogy mi az a settelment? Egyfajta közösségi ház, ám a nálunk szokásos 'közművelődési intézmény' jelentéshez képest sokkal többről van szó: nevezhetnénk Nyitott háznak is...
Ahogy a szervezők fogalmaznak: minden ténykedés alapja a "kell egy hely!" gondolat, ennek a megvalósulását látjuk a egy olyan többcélú közösségű tér meglétében - ezt nevezzük settlement háznak - ahol a képessé tétel lehetőségei nyílnak ki: ha kell, segíteni tudnak nekünk és segíteni tudnak egymásnak, ahol hasznosan tudjuk szabadidőnket eltölteni, ahol el lehet sajátítani, meg lehet tanulni bármit, amire a helyi igények, a mindennapi megélhetés, vagy éppen az életvitelünk szempontjából szükséges lelki-szellemi fejlődés miatt szükség adódhat, és ahol közösségi megoldással találhatunk gyógyírt esetenként egyéni problémáinkra is. 
/TESZ-E? Közösségi Hírlevél//

A settlement-házról a következő oldalt ajánljuk:
Továbbá Giczey Péter közösségfejlesztő prezentációját:

Egy cikk továbbá a settlement-mozgalomról:
 Alább egy kép található a különös szerkezetről (rakétakályha),
és egy videó a projektről!

2012. október 14., vasárnap

Október 17. - A SZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM NAPJA

20 éves a Szegénység Elleni Küzdelem Világnapja, e héten szerdán indul a DOBSZERDA!

Kép: http://www.amrita-it.com/moszkva/zagorsk/szegenyseg.jpg



(részlet)
Ők, a szegények, kiknek nyomoráról már az ótestamentum vijjogó igéje szól,
ők merülnek föl – mint egyazon úszó – századok torlódó-porló habjaiból,
a hiány rabjai, a csontig födetlenek, kik sír-üregükben is dideregnek,
mert mezítelenül rakták földbe, dísz- s ékszer nélkül, megszabadult testeiket,
kiknek az élet is temető-hely, útvesztője derék szívüknek
„mindenért semmit” kegyetlen alkuja, melyből az eljátszott Éden kígyója sziszeg.

Háttér:
Az ENSZ közgyűlése 1992 decemberében A SZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJÁvá nyilvánította október 17. napját. A közgyűlés felhívta a tagállamok figyelmét arra, hogy szenteljék ezt a napot a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos konkrét tevékenységek bemutatásának. Az ENSZ közgyűlése a kormányközi és civil szervezetek figyelmét arra irányította, hogy nyújtsanak segítséget a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos tevékenységek megszervezéséhez a nemzeti kormányoknak.
Forrás:  http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_szegenyseg_elleni_kuzdelem_vilagnapja

 Alább a budapesti DOBSZERDA a szegénység ellen program felhívása és plakátja:

2012. október 4., csütörtök

Helyi legendák II. - Egy család alsózsolcai eredettörténetéből


Legenda az ólomról

"Sok-sok évvel ezelőtt, valamikor a 19. század végén élt Szederkényben /ma Tiszaderkény/ egy Belényesi nevű révész.

Figyelmét semmi sem kerülte el. Hajnaltól napestig a Tiszát járta, vitte-hozta az átkelőket. Utasok híján halászott. Egyszer éppen azon a helyen, ahol a víz az egykori földvár maradványait mosta, észrevette, hogy a partfalat nyaldosó hullámok valamit félig-meddig kiáztattak az agyagos földből. Megnézte, megtapogatta, leöblögette. Látta, hogy nem egy jókora kavics, hanem valami gömbölyded fémdarab. Talált még többet is. No, ezek éppen jók lesznek hálónehezéknek! -  gondolta. Az is lett belőlük. 
Idő múltán egy ócskaságokat is gyűjtő vándorkereskedő akart átmenni a vízen.
Ahogy a száradó hálókra nézett, meglátta a szokatlan nehezéket is, megkérdezte: hát ezek az ólmok meg honnan valók?
A partból mosta ki a víz, - felelte a révész, és elmondta a történetet.
Ahogy az a kereskedőknél lenni szokott, a beszélgetés alkuval zárult. Az utas igazán kíváncsi lett a nehezékek minéműségére, és bicskakarcolásokkal szerzett róla bizonyosságot. Nem ólom volt az, hanem ezüst, de a révészt meghagyta ólomhitében. Csábító ajánlatot tett: egy liter pálinkát kínált érte, no meg azt, hogy ha lenne még, jó áron az összeset megvenné. Vízi ember az ilyen lehetőséget ritkán szalasztja el. Kezet adtak rá.
A révésznek egy darabig nem volt gondja pálinkára, a kereskedő meg jó pénzért megvette az ezüstöt, annak az árából Alsózsolcán a szép és tekintélyes Munk-féle birtokot."


A kép a könyv borítóján található

Forrás: Bodnár Tamás - Farkas Ferenc - Zsíros Sándorné: Mesélő képek. Szívünkben őrzött lakóhelyünk... Dominium Könyvkiadó, Alsózsolca-Miskolc, 2011.


A fentebbi borítórészlethez a következő kvízkérdésünk van: 
melyik háromjegyű szám részlete látható a kép felső részében, avagy, hány éves volt Alsózsolca a kiadás évében? 
/A helyes választ beküldők között könyvnyeremény sorsolunk ki! A megfejtéseket ide lehet küldeni: 513shmsz@gmail.com/

Alább a könyv elérhetőségéről:

2012. október 3., szerda

Helyi legendák I. - A három Tisza-parton fekvő Kenéz

A Taktaközben fekvő Kenéz egy mocsaras és folyóvizekben is bővelkedő környéken feküdt régi időktől fogva (Ó-Kenéz, illetve Takta-Kenéz). A Tisza-part sokáig a falu határában volt, és maga a település mai nevét adó Takta folyó is tulajdonképpen a Tisza egyik ága, amely Tokaj alatt ágazik el, és Tiszalúc mellett fut vissza a jelenlegi Holt-Tiszába.

http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html

Egy érdekes legenda Kenéz Tisza-partjához, pontosabban partjaihoz kötődik:
"Jöttek lefelé a tutajaikkal s elérkezve a faluhoz megkérdezték: miféle község ez, - Ez Kenyizs község - felelték nekik. Tovább indultak, s másnap estére, végigúsztatva egy nagy hurokkanyart, ismét egy községhez értek. Miféle község ez, - kérdezték. Kenyizs ez atyafiak - felelték nekik a község lakosai. Mikor aztán harmadnap is ugyanezt a választ kapták a jó tutajosok, sehogy se tudták megérteni, hogy miért adnak a magyarok csupa egyforma nevet a községeiknek, és hogy igazodik el ezek között a faluk között a szolgabíró." (Forrás: Takács László Válogatott források Taktakenéz történetéhez, 11.o.)
A Tiszán kereskedő szlovák tutajosok körében a fáma szerint tehát elterjedt volt egy időben a három Kenéz nevű falu esete.

Ajánló és még egy érdekes adalékról alább!